Get Adobe Flash player

Magas vérnyomás – Hypertónia

A magas vérnyomás vagy más néven hipertónia kialakulását egyaránt befolyásolja az életkor, a nem, az elhízás, az öröklés, az iskolai végzettség, valamint a földrajzi és a szociális helyzet. Gyakorisága oly jelentős, hogy népbetegségnek számít a civilizált országokban.

Magyarországon a felnőtt lakosság kb. 10-20%-a hipertóniás. Hazai vizsgálatok szerint a hipertónia a szűrt lakosság 6-25%-ában kimutatható, az idősebbek között pedig még ennél is gyakrabban fordul elő. Egyre gyakrabban észlelhető fiatal életkorban, és gyakori szövődménye az érelmeszesedés eredetű szív- és érrendellenesség, ezért kiemelten fontos a megelőzés.

Primer, azaz elsődleges hipertóniáról abban az esetben beszélünk, amikor más kiváltó tényezőt nem sikerül a háttérben kimutatni.

Szekunder (másodlagos) hypertonia esetén, azonban a vérnyomás emelkedését más szervrendszerek eltérései okozzák, elsősorban ezek kezelésére kell törekedni. Ez utóbbiak lényeges ritkábban fordulnak elő, az összes hipertóniás eset kb. 5-10%-át teszik ki.

A magas vérnyomás alattomos kór. Sok esetben sokáig egyáltalán nem okoz panaszokat, ám az elhanyagolt betegség számos testrész, szerv fokozatos károsodását okozhatja.

Tünetei

Az esetek nagy részében a magas vérnyomás tünetmentes marad. Az esetek nagy részében nem is a vérnyomás magas értéke, hanem a magas érték miatt bekövetkezett szervi károsodás okoz tüneteket.

Leggyakoribb tünetek: mellkasi fájdalom, szédülés, fejfájás, fáradtság-érzés, nehézlégzés, idegesség, orrvérzés, látászavar, hátfájás, puffadás, fáradtság, izomgörcs, zsibbadás, erős vérzés, gyomorégés, hasi fájdalom.

Okai

- Magasvérnyomás-betegség kialakulásában jelentős szerepet játszik a vese működése, leggyakrabban ennek eltérése okoz másodlagos hipertóniát. A vese működési- és vérellátási zavara is okozhat magas vérnyomást. Csökkent vesefunkciót okozhatnak gyulladások, cukorbetegség, fájdalomcsillapítók túlzott használata, autoimmun betegségek, esetleg vesekövesség, ciszták is. A vérellátási zavarért, idősebb korban a vesét tápláló artéria meszes szűkülete, fiatalabb korban az ér bizonyos rétegeinek örökletes megvastagodása miatti szűkület lehet felelős.

- Alvási apnoe szindrómához gyakran, az esetek több, mint felében társul magas vérnyomás, az eltérés a már meglévő hipertoniát jelentősen súlyosbíthatja. Ez a szindróma inkább túlsúlyos férfiakra jellemző, a család horkolásról, alvás közben a légzés kimaradásáról számol be.

- Ritkább okok közé tartoznak a hormonális eltérések. Előfordulhat pajzsmirigy-túlműködéshez társuló hipertonia, ilyenkor a betegek ritmuszavarok előfordulásáról, szapora szívdobogásról, izzadékonyságról is panaszkodhatnak. Ritkábban fordulnak elő a mellékvesekéreg és -velő hormontermelési zavarai: emelkedett aldoszteron-szint (ehhez alacsony káliumszint, izomgörcsök, izomgyengeség társulhat), fokozott kortizol-termelés (Cushing-szindróma), adrenalintermelő pheochromocytoma. A mellékpajzsmirigy és az agyalapi mirigy működési zavara szintén okozhat hipertoniát, bár ezek előfordulási esélye csekély.

- A kardiológiai okok közül a coarctatio aortae-t kell megemlíteni. Ez a főverőeér, az aorta egy szakaszának szűkületét jelenti, melynek következtében a vesék és az alsó végtagok vérellátása romlik.

- Bizonyos gyógyszerek, főleg a szteroidtartalmú készítmények, de fogamzásgátlók, gyulladáscsökkentők, az immunrendszer gyengítését célzó szerek is emelhetik a vérnyomást.

- Kábítószerek, és az alkohol nagyobb mennyiségű fogyasztása is magas vérnyomáshoz vezethet.

Következményei

Ha az erek falát a benne áramló vér tartósan a normálisnál nagyobb nyomással terheli, akkor az erek fala idővel károsodik. Ha a hipertóniás betegnél megfelelő kezeléssel normalizálni tudják a vérnyomást, akkor az érkárosodás megelőzhető, illetve a már kialakult elváltozások bizonyos mértékig vissza is fejlődhetnek.

A kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt hipertónia előbb-utóbb a szervezet összes verőerét károsítja. A magas vérnyomás okozta érkárosodások egyik legfontosabb következménye az érelmeszesedés felgyorsulása. Ez az agy ereiben érelzáródáshoz vezethet, illetve a nagy nyomás miatt a merevebb erek könnyebben megrepedhetnek, és ekkor agyvérzés alakul ki. A szívben lévő koszorús erek károsodása szívinfarktushoz, a szem ereinek károsodása látásromláshoz, esetleg vaksághoz, a vese ereinek károsodása vesebetegséghez vezethet.

Megelőzése és kezelése

- különösen fontos a magas vérnyomás kialakulásának a megelőzése

- a túlsúly csökkentése és az ideális testsúly elérése

- sószegény étrend betartása (napi 4 g-nál kevesebb só bevitele, ez kb. 2-3 teáskanálnyi konyhasónak felel meg)

- telített zsírokban szegény, illetve vitaminokban, kalciumban és magnéziumban gazdag étkezés

- omega-3 zsírsavakat tartalmazó tengeri halak fogyasztása

- rendszeres testmozgás

- a pszichés stressz minimalizálása

- elegendő pihenés és alvás biztosítása

- a túlzott alkoholfogyasztás csökkentése

- a dohányzás abbahagyása

Bár a diéta és a testmozgás a legjobb módszer a vérnyomás csökkentéséhez, egyes ásványi anyagok, vitaminok és táplálék-kiegészítők elősegíthetik azt. Ilyenek például a következők: kalcium, E-vitamin, alfa-linolénsav, tőkehalmáj-olaj, Q10-koenzim, omega-3 zsírsavak.

Az alkalmazott gyógyszerek lehetnek vizelethajtók, bétablokkolók, központi idegrendszerre ható gyógyszerek, ACE-gátlók vagy angiotensin receptort blokkolók, vagy ezek kombinációi.

A kiadványt letöltheti az alábbi linkre kattintva: Letöltés